A szívem már attól megdobbant, hogy kimondta a nevemet. :$2011.03.13. 09:17, vikiis
Miért szeretlek?
Miért szeretlek? Fogalmam sincsen,
Miért esik eső, kérdezheted kincsem,
Miért fúj a szél a téli éjszakákon,
Miért van az, hogy a csókodra vágyom?
Miért lesz a tél után csodaszép tavasz,
Miért lesz szerelmes először a kamasz?
Erre a sok miértre nem is kell felelni,
Hidd el édesem, egymást kell szeretni!
A bohóc sem azért mosolyog, mert jó a kedve, hanem mert az arcára van festve a mosoly...
A férfi gyakran megunja a szerelmet. A nő mindig csak a szeretőjét unja meg.
Szánalmas életének egyetlen boldog órája a hajnal volt, amit minden nap alig várt. Érezte a nap melegét a bőrén, beszívta a párás ködöt, és élvezte a napfényt. Ezek jelentették számára a boldogságot.
Különös, hogy az ember mindig visszavált az anyanyelvére, ha nagyon dühös.
Egy kéz hiányzik, pedig száz nyúlna Érted...
A nők már akkor is féltékenyek a férfira, amikor még nem is szerelmesek belé. :$
Szeretlek, megőrülök, de nem fogod fel soha már...
Ha megkérdeznéd, hogy mit nem mondtam el?
Van e még szó, amit mondani kell?
Van e még szó, kimondható?
Ha megkérdeznéd, csak annyit mondanék...
Köszönöm azt, hogy itt voltál velem,
Csak ennyi volt az életem.
Csak ennyi volt, és nincs tovább....
Minden éjjel, átélem újra a tegnapot, minden percét,
Hogy nem lehet rosszabb a mánál,
hogy nem lehet rosszabb a vártnál,
Mondd, te mit látsz, bennünk a világban,
Hogy a szememben a tükörkép cseppet sem hibátlan,
Hogy elmúlt a korszak, hogy hiszünk a csodákban..
A barátok formálják az embert: az első haver, az első barátnő, az első buli, az első nap az iskolában, a tapasztalatok, amelyeket az ember az otthonán kívül szerez. A személyiség összességében az iskolaudvarokon alakul.
Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet.
aki kell, az kell, nem azért amilyen, hanem annak ellenére, hogy bármilyen
Arcunk nem csak jellemünkről árulkodik. Magán viseli szívünk lenyomatát, legbensőbb érzéseinket.
A stílus az egyetlen olyan igazi luxus, amit bárki megengedhet magának, függetlenül attól, hogy mennyi pénze van. Ez olyan dolog, ami velünk született, de tanulható, feltéve, ha megvan hozzá az emberben a kellő intelligencia.
|