Szeretem, mikor hozzd bjhatok, Szeretem, mikor ajkadra cskot adhatok, Szeretem, ha melletted fekhetek, Szeretem, ha kezemet kezedbe tehetem, Szeretem, mikor desen nzel rm, Szeretem, mikor azt mondod: szeretlek cicm! Szeretem minden egyes porcikd, Szeretem, hogy szerethetlek csak tged s senki mst!
Tudod, tnyleg olyan vagy nekem, mint a drog... Br mg nem prbltam ki de ilyennek kpzelem el. Hogy mikor az ember anyaghoz jut, boldog, s teljes szvbl rl neki, gy rzi az egsz vilg az v, st annl taln tbb is... Viszont ha nincs... Belehal szinte a vgyakozsba, nagyon hinyzik neki, nem tud nlkle mr lni....
Az let nem romantikus regny. Az igazsg az, hogy a romantikus regnyek azrt olyan kelendek - azrt vev rjuk annyi ember -, mert senkinek az lete nem hasonlt rjuk. Csak mindenki azt szeretn..
Klcsnkrtem a kabtod, hogy kzelebb legyek a brdhz..:$
gy teszek, mintha lnk, pedig csak egy baba vagyok.. a polcon lve, szp ruhban, res szemmel, merev httal, rzketlen mosolygssal; a tvolba rvedve lebnultan figyelek, s jttdre porcelnszvem megremeg... [ egyik kedvencem :) ]
Amikor megismertelek mg nem voltam biztos benne, hogy szeretlek!!!! De mra ebben biztos vagyok, nlkled lni sem tudok. Amikor nem vagy velem, vrom a holnapot, mikor vgre jra lthatlak. Szeretlek! Ezt szban, s rsban kifejezni jobban nem tudom. Szeretlek! Ezt biztosan tudom. Szeretlek! Ezt ismtelni sohasem elg, szeretnm ha mindig reznd s soha el nem felednd! Szeretlek!
Ht persze nem rzek irnta semmit csak elolvadok a mosolytl. :$
Mindennap rd gondolok, minden este veled alszom, reggelente veled bredek, napkzben miattad vagyok berebb. gy szeretlek, mint mg soha senkit, fogadd el, mert ezt tudja mindenki. Ksz vagyok felldozni az letem, s odaadni mindenem. Veled leszek egy kis idre, ha szeretnd, akkor rkre.
Akit igazn szeretsz, az hinyzik. Megbocsjtod, ha hibzik. Elnzed, ha olykor bnt, s hazudik neked. Ha mindezt elviseled, igazn szereted.
Volt, hogy elkpzeltem nlkled az letem, de ettl a gondolattl hatalmba kertett a flelem. R kellett jnnm, lnyed nlkl n sem ltezem, vgyam, hogy melletted legyen utols fekhelyem.
Mondhatnm hogy tkletesek vagyunk... de ez sem lenne igaz csupn tkletesnek ltjuk egymst s tudod mirt tesszk ezt? Mert szeretjk egymst.
*.*
Kinzek az ablakon, ltom a napot ragyogni, rzem a knnycseppet az arcomon lefolyni. Ha most itt lennl, s krdeznd mi bajom, annyit mondank: hinyzol, de nagyon!